A nyári hőhullám nemcsak a lakosságot és az épületeket tette próbára, hanem a magyar energiarendszert is. Az ÉVOSZ szerint a megoldást nem kizárólag az energiatermelés bővítésében kell keresni: óriási tartalék rejlik abban is, ha egyszerűen kevesebb energiára van szükségünk.
2026 nyara látványosan megmutatta, hogy az extrém időjárás már nemcsak kényelmi vagy környezetvédelmi kérdés, hanem energiabiztonsági kihívás is.
A tartós hőség és az alacsony dunai vízállás miatt július és augusztus folyamán több lépcsőben vissza kellett terhelni a Paksi Atomerőmű teljesítményét. Augusztus elején a Duna vízszintje olyan közel került a kritikus értékhez, hogy az erőmű a teljes leállás közelébe került.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatóinak későbbi számítása szerint a július 18. és augusztus 26. közötti visszaterhelések miatt kieső termelés pótlása jelentős többletköltséget okozott.
A helyzet fontos kérdést vet fel: hogyan lehet hosszú távon ellenállóbbá tenni Magyarország energiarendszerét az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel szemben?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az ÉVOSZ szerint a válasz egyik fontos része ott van körülöttünk: a meglévő épületállományban.
Nemcsak több energiát kell termelni – kevesebbet is kellene fogyasztani
Az ország energiastratégiájának megújításakor természetesen szükség van új energiatermelő kapacitásokra, hálózatfejlesztésre, energiatárolásra és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazására.
Az ÉVOSZ ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy létezik egy ennél gyorsabban mozgósítható tartalék is: a meglévő épületek energiafogyasztásának csökkentése.
A szervezet szeptember elején kiadott közleményében úgy fogalmaz: a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb energia az, amelyet nem kell megtermelni.
Egy új erőmű vagy komoly hálózati fejlesztés megvalósítása éveket igényelhet, egy megfelelő energetikai korszerűsítés hatása viszont akár már a következő fűtési vagy hűtési szezonban érezhető.
És itt nem kizárólag a téli fűtésszámláról van szó.
A hőszigetelés nyáron is tehermentesítheti az energiarendszert
A megfelelő hőszigetelést sokan elsősorban a téli energiamegtakarítással azonosítják, pedig a nyári hónapokban legalább ilyen fontos szerepe lehet.
Egy jól szigetelt épület lassabban melegszik fel, ezért kevesebb energiára van szükség a hűtéséhez. Ez nemcsak az adott háztartás vagy vállalkozás villanyszámláját mérsékelheti, hanem tömeges korszerűsítés esetén az ország teljes villamosenergia-hálózatának terhelését is.
| Az ÉVOSZ becslése szerint egy országos hőhullám idején akár 1000 MW-tal is alacsonyabb lehetne a villamosenergia-rendszer terhelése, ha a hazai épületállomány megfelelő energetikai állapotban lenne. Télen pedig a széles körű korszerűsítés akár egymilliárd köbméterrel csökkenthetné Magyarország éves földgázfelhasználását. |
Vagyis ugyanaz a beruházás egyszerre segíthet:
- csökkenteni a téli földgázfogyasztást,
- mérsékelni a nyári légkondicionálási igényt,
- tehermentesíteni a villamosenergia-rendszert,
- és alacsonyabb szinten tartani az épületek energiaköltségét.
Először az energiaigényt kell csökkenteni
Az ÉVOSZ egy másik fontos szakmai alapelvre is felhívja a figyelmet.
Nem feltétlenül a gépészeti rendszer cseréjével kell kezdeni egy energetikai korszerűsítést.
Először magának az épületnek az energiaigényét kell csökkenteni: megfelelő hőszigeteléssel, a teljes termikus burok korszerűsítésével, szükség esetén a nyílászárók cseréjével és árnyékolással.
Csak ezután célszerű az immár alacsonyabb energiaigényhez méretezni a fűtési, hűtési vagy egyéb gépészeti rendszereket.
Ez azért is fontos, mert egy jól kivitelezett energetikai korszerűsítés hatása évtizedeken keresztül megmarad, függetlenül attól, hogyan változnak az energiaárak, vagy később milyen technológiával történik az épület fűtése és hűtése.
Évi 100 ezer otthon korszerűsítése is reális lehet
Az ÉVOSZ szerint a hazai építőanyag-gyártói és kivitelezői kapacitások lehetővé tennék egy, a jelenleginél lényegesen nagyobb volumenű országos energetikai korszerűsítési program elindítását.
A szervezet reálisnak tartja évente 100 ezer magyar otthon energetikai korszerűsítését, ehhez azonban kiszámítható, több évre előre tervezhető programokra lenne szükség.
Az ÉVOSZ két fő eszközt javasol:
1. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer továbbfejlesztését, hogy minél több forrás jusson közvetlenül tényleges energiamegtakarítást eredményező beruházásokra.
2. Egy hosszú távú, egyszerű lakossági épületenergetikai program létrehozását, vissza nem térítendő támogatással, kevés adminisztrációval és opcionális hitelfinanszírozással.
A szervezet szerint a családi házak mellett a társasházak és a középületek korszerűsítésére is szükség lenne.
Mindez nemcsak energetikai kérdés.
| Egy nagyszabású korszerűsítési program az építőipar számára is jelentős megrendelésállományt teremthet. |
A szükséges építőanyagok jelentős része Magyarországon előállítható, a kivitelezéseket pedig jellemzően hazai mikro-, kis- és középvállalkozások végzik. Az ilyen beruházásokra fordított pénz jelentős része tehát a magyar gazdaságban marad, munkahelyeket és árbevételt teremt.
Mit jelenthet mindez az építőipari vállalkozások számára?
Az energetikai korszerűsítés így a következő évek egyik fontos építőipari piacává válhat.
A kérdés már nemcsak az, hogy szükség van-e az épületek energiahatékonyságának javítására.
Sokkal inkább az, hogy milyen támogatási és szabályozási rendszer épül köré, mikor indulhatnak el nagyobb volumenben a beruházások, és mely vállalkozások tudnak időben felkészülni az új keresletre.
Ezekről a változásokról első kézből is hallhatsz a 2026-os Építőipar Summit konferencián.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke október 7-én személyesen is előad az Építőipar Summiton, ahol az építésgazdaság aktuális helyzetéről és a következő időszak kilátásairól beszél.
A konferencia fókusztémái között az otthonfelújítási és energetikai programok várható szerepe, a beruházások, az EU-források és a 2027-ig várható piaci folyamatok is szerepelnek.
A nyári energiakrízis után ezek már nem távoli szakpolitikai kérdések. Közvetlenül befolyásolhatják, hol lesz munka, milyen fejlesztések indulnak el, és milyen lehetőségekre kell már most felkészülniük az építőipari vállalkozásoknak.
Ha szeretnéd közvetlenül az ágazat meghatározó szakértőitől megtudni, mire számíthatunk a következő időszakban, találkozzunk október 7-én az Építőipar Summiton.
Építőipar Summit 2026
2026. október 7.
Aquaworld Resort Budapest